Jankay Tibor (Békéscsaba, 1899 – Los Angeles, 1994) kiállítása

(Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjtemény, Jankay Terem, új állandó kiállítás, 2013)

 

Jankay (szül. Deutsch) Tibor 1918-ban iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Az első tanév után indult el Nyugat-Európa felé, hogy a jelentős művészeti központokban tovább képezhesse magát. Legnagyobb hatással Párizs, a festészet akkori központja volt rá. Az ott látott és tapasztalt élmények határozták meg a húszas évekbeli alkotásait, illetve befolyással voltak az egész későbbi életművére. Színei felszabadultak, vonalvezetése lendületessé vált.

A harmincas évektől elsősorban már itthon alkotott, a magyar, illetve a szűkebb, békési környezetből merítette témáit. Fő műfaja a portré, a táj- és életképek voltak. Az erős kontúrokkal, stabilan építkező kompozícióit a dekorativitás jellemezte.

A mostani, legújabb állandó kiállítás Jankay kevésbé ismert, korai, európai és hazai időszakát mutatja be, művein keresztül láttatva a két világháború közötti időszak zavaros és nehéz éveinek küzdelmét, a művészvilág akkori próbálkozásaiban szervesen részt vállaló alkotó stíluskeresését. Munkájának eredményét a tárlaton látható képek igazolják. Életútjának első felében számtalan nemzetközi, budapesti és vidéki tárlaton vett részt, melyek között fontos helyet kapnak a csabai Auróra Kör által rendezett kiállítások. A Képzőművészek Új Társasága (KUT) tagjaként erősen hatottak rá kortársai. Többször időzött a legkorszerűbb irányzatokat befogadó művészeti központban, Szentendrén, ám legerősebb szállal szülőhelye, Békéscsaba és környéke kötelezte el.

1949-től Amerikában élt, de változatlan szeretettel beszélt és gondolt az alföldi tájra és lakóira. A kiállítás ebből a hazavágyódásból is reprezentál egy-egy munkát, hogy miként élt tovább Jankayban az itthonról vitt stílus, összefonódva az Amerikában őt ért hatásokkal.

Az életmű sajátos egyedi ízét Jankay kerámiaszobrászata adja, melyben leginkább érződik a törzsi művészetből kapott inspiráció. Ezekkel a munkákkal kaphatunk teljes képet a 20. századi festő-, grafikus- és szobrászművész alkotó életszakaszairól, melyet a történelem kötött össze egy izgalmas életúttá.

 

Jankay Tibor: Fiatalkori önarckép, 1918-19 körül, olaj, vászon, 125x90 cm
Jankay Tibor: Gyümölcsszedők, 1920-as évek vége, olaj, vászon, 79x63 cm
Jankay Tibor: Gyümölcsszedés, 1940-es évek, olaj, vászon, 66x83 cm
Jankay Tibor: Országút, 1940-es évek, olaj, vászon, 49x61 cm
Jankay Tibor: Alföldi utca, 1975, olaj, vászon, 63x84 cm
Jankay Tibor: Fiatalkori önarckép, 1918-19 körül, olaj, vászon, 125x90 cmFeltételezhetően a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán töltött tanév során készíthette a fiatal alkotó ezt a nem csak arcképéről, de módszertanáról (előrajzolás) is tanúságot tévő festményét. Másodévre már nem iratkozhatott be, ezért elindult Nyugat-Európa felé, hogy az ottani iskolákban képezhesse tovább magát. Jankay utazásai, kint tartózkodásai alatt ismerkedett meg a 20. század elejének izmusaival.